"Vótak Lajosmizsén nagyon jó zenészök!" (lajosmizsei gyűjtés)
"Vót itt régen egy Kis Ferenc prímás is, a Kis Fercso. Jó
zenész vót, hú, igen, nagyon, nagyon! Evvel a két ujjával (bal
kéz mutató- és középső ujját mutatja) fogdosta a hangot, mer a többi lé vót
bénúva neki. Nem tudom, hogy hogy történt! Világi vót úgy is, világi (nevet)! Két ujjaa! Bizony Isten, nagy
világot bejárt az is.
Mer azelőtt vót olyan, hogy vándorzenészek. De nagyon
nagy prímások vótak! Hegedűt bevágták a hóna alá, vagy a kis kabát alá, oszt a
világot járták, olyan nagy zenészek vótak!
Itt is, mikó a Sögyöék muzsikátak a Kakukkba, jött be egy
bácsi, cigán bácsi. Kivöszi a hegedűt a kabát alú – ilyen (mutatja) kis zakó vót rajta -, mer jó hűvös vót, leétötte az
asztalra. A Sögyö mingyá intett a pincérnek, hogy mit iszik. Világi hegedűje
vót, a Sögyö meg vót érte haava, a hegedűjé, olyan vót! Aztán muzsikát a Sögyö,
mindön, oszt égysző megkérdi, aszongya:
- Barátom – aszongya -, éggy nótát hagy muzsikáljak el én is!
Aszongya:
- Egész nyugodtan.
De ebbe meg beleszót a Hasúr Pali, avvót a főnök. Avvót ott a
kocsmafőnök. Az nem akarta engedni. Aszongya a Sögyö:
- Nem té parancsósz ebbe – aszonyga -, a zenekar az én dógom!
– mer megsajnáta, olyan szegényessen vót fölőtözve, szakadt nadrág. Rossz cipő
vót a lábán.
Akkó elővette a hegedűt, oszt csak úgy csillogott ahogy
játszott, az úgy szót!
Húú! A Sögyörű csak úgy hullott a víz! El is vitte a Sögyö
hozzá, ott is lakott nála sokáig. Tanította a Sögyöt muzsikáni. Nagyon-nagyon
messzirű jöhetött. Ilyen vándorzenészek vótak! Nagyon tudott a gyerek, nagyon!
Idős bácsi vót, oszt a Sögyö főtisztázta, ruhákat adott rá,
mindön. Oszt mindön este vitte mAgávaa muzsikáni a Kakukkba. Itt lakott a Cigánvárosba.
Az ötvenes évekbe vót ez.
Mondta:
- Hát – aszongya -, mosmá eemék – aszongya -, né haragudjá! –
a Sögyönek mondta. – Mosmá eemék, még tovább!
- Né mönj el, hát maradj itt, nősülj meg! Itt a lakás,
lakhatod, minden!
Aszongya:
- Nem – aszongya -, mék tovább!
Benne vót a véribe. Száz kilométeröket légyalogót, ahogy
mondta. Akkó talát égy falut, vagy valamit, égy-két napig muzsikát, oszt utánna
mögen mönt tovább. Hát az égy nagyon jó zenész vót!
Mögfordította a hegedűjit, a fejit ide tötte így (mutatja, hogy a nyakához tette a hegedű
nyakát, a kezébe meg fogta a hasát), és a hegedű nyakán muzsikát. És
aszmondtuk, hogy:
- Hát ez nem létezik!
Olyan variációkat muzsikát, hogy a Sögyö csak
pislogott..."
(2006)
 |
| Csorba Sándor "Sögyö" prímás sírja a lajosmizsei temetőben |
