Bejegyzések

A baracspusztai középkori templom ásatásáról

Kép
  "Míg az ásók nyomán 400 éves álmából feltárul az egykori magyar község, mesés kincsről, aranyharangról, fekete köpenyes asszonyról s a várúr fekete kutyájáról száll a legenda. A nap perzseli a sík határt, a tarló száraz, a munkások tikkadtan fordítgatják ki a földet, ássák, fúrják, s a négyszáz év óta alvó magyar község mindjobban kirajzolódik a kutatók szeme előtt. Valamikor a mohácsi vész utáni években pusztult el. Erre mutat az a körülmény, hogy II. Lajos korabeli pénzdarabot találtak. A másik határkő a másik pénzdarab. Róbert Károly korából való. Károly 1342-ben hunyt el. II. Lajos pedig 1526-ban a mohácsi csatában. Baracs fennállásának idejét tehát e két évszám között és körül lehet keresnünk. Az elhordott templomkövek A romok felfedezése nem mai keletű, nem is két év előtti. Megállapítható, hogy a közelében fekvő úgynevezett vörös kastélyt már részben a romokból elhordott kövekből építették föl. Mondják, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még állt a templom falainak egy rés

Adalékok a Duna-Tisza-csatorna történetéhez

Kép
    A két nagy folyónkat összekötő hajózó és öntözőcsatorna megépítésének ötlete már 300 évvel ezelőtt felmerült. És jóllehet, teljesen máig sem épült meg - egy rövid szakasza Dunaharaszti és Dabas között igen -, a XXI. század elején ismét napi politikai és gazdasági téma lett az esetleges végigépítés melletti és elleni kampányolás. Alábbi bejegyzésünkkel egy kisebb sorozatot szeretnénk megnyitni, amely alkalmanként újabb adalékokkal, érdekességekkel eleveníti fel a Homokhátságot és Kiskunságot átszelő vízi út emlékét.     A csatorna 3 lehetséges útvonalterve 1948-ban     Olvassátok szeretettel a Magyar Távirati Iroda,1948. március 22-én kelt tudósítását, amely a tényleges építési munkálatok megindításáról, tervekről és az épülő "új népi demokrácia" dicsőítéséről szól (az akkori tervek szerint a csatorna Lajosmizse területén is keresztül folyt volna!. "Hétfőn reggel Dunaharaszti község határában ünnepélyes keretek között megindult a Duna-Tisza-csatorna építése. A

Govorkovics Anna: "Az a világ még jó volt, nagyon szerettem..." (ladánybenei gyűjtés)

Kép
  A következő anyag a ladánybenei iskola "1878" című újságában jelent meg 2021 februárjában. Govorkovics Anna, iskolánk dolgozója mesélte el gyerekkorának és életének néhány emlékét a helyismereti szakkörön összegyűlt gyerekeknek. Gyermekkora Táborfalvához kapcsolódik, nem Ladánybenéhez, de az a világ, amit megidéz, nem különbözött lényegileg az akkori Magyarország többi településén élő emberek életétől. Az emlékek olvasása mellé adunk még két iskolás képet is a táborfalvi iskola 1. és 2. osztályáról, az 1960-as évekből... Jó olvasást kívánunk! "Ollósi Istvánné vagyok. Lánykori nevem Govorkovics Anna. Apukám valami jugoszláv vagy szerb származású volt. 1961-be születtem, áprilisba. Öten voltunk testvérek, én voltam a második gyerek. Én Lajosmizsén születtem, de Táborfalván éltünk. Apukám Örkénybe született, anyukám az Szamosszegen. Apukám vasutas volt, és mint vasútkezelő, a vasúttal messzire eljutott, és eljutott Szamosszegre is, ott ismerte meg anyukámat. És anyuká