Adalékok a Duna-Tisza-csatorna történetéhez

 

 A két nagy folyónkat összekötő hajózó és öntözőcsatorna megépítésének ötlete már 300 évvel ezelőtt felmerült. És jóllehet, teljesen máig sem épült meg - egy rövid szakasza Dunaharaszti és Dabas között igen -, a XXI. század elején ismét napi politikai és gazdasági téma lett az esetleges végigépítés melletti és elleni kampányolás.

Alábbi bejegyzésünkkel egy kisebb sorozatot szeretnénk megnyitni, amely alkalmanként újabb adalékokkal, érdekességekkel eleveníti fel a Homokhátságot és Kiskunságot átszelő vízi út emlékét.

 

 

A csatorna 3 lehetséges útvonalterve 1948-ban

 

 Olvassátok szeretettel a Magyar Távirati Iroda,1948. március 22-én kelt tudósítását, amely a tényleges építési munkálatok megindításáról, tervekről és az épülő "új népi demokrácia" dicsőítéséről szól (az akkori tervek szerint a csatorna Lajosmizse területén is keresztül folyt volna!.

"Hétfőn reggel Dunaharaszti község határában ünnepélyes keretek között megindult a Duna-Tisza-csatorna építése. A csatornának a hároméves terv keretében egyelőre csak az első 22 kilométeres szakasza épül meg, mégpedig fél szélességben, de már az első szakasz is lehetővé teszi nagy területek öntözését.

A csatornaépítés megindulása alkalmából Dunaharaszti község határa ünnepi díszbe öltözött. Nemzeti színekkel és a magyar címerrel ékesített díszsátor: állítottak fel, mellette hatalmas póznákon nemzeti színű lobogókat lengetett a szél. 

A díszemelvényen foglaltak helyet Veres Péter honvédelmi miniszter, Keresztes Mihály, Kiss Roland, Jócsik Lajos, S. Szabó Ferenc, Borbíró Virgil és Bencsik Gyula államtitkárok, valamint a földművelésügyi minisztérium főtisztviselői, és a minisztérium vízügyi ügyosztályának vezetői. 

Az emelvény körül állottak fel a csatornaépítésben résztvevő munkások, köztük az ifjúság rohammunkásai, a helyi társadalmi egyesületek küldöttségei, az iskolák növendékei és a környező községek nemzeti színű és vörös zászlókkal, valamint táblákkal kivonult dolgozói. 

Kürtszó Jelezte a köztársasági elnök érkezését. Tildy Zoltán Mihályfi Ernő miniszter, az elnöki hivatal vezetője kíséretében, a Himnusz hangjai mellett a díszemelvényre vonult. Keresztes Mihály államtitkár mondott megnyitóbeszédet:

"Ünnepeljük - mondotta – annak a munkának a megkezdését, amelynek elvégzését  a magyar nép több mint egy évszázada tervezi. Kossuth és Széchenyi voltak a csatorna megépítésének szószólói, a megvalósítás azonban gazdasági és politikai okok állandóan halogatták, az elmúlt 25 esztendő vezetőinek pedig legkisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy a csatorna megépítésével a magyar nép gondjait megszüntessék és a kisparasztság tűrhetetlen nyomorát enyhítsék. 

Nagy öröm és büszkeség számunkra a tudat, hogy 1948-ban Kossuth és Széchenyi örökét átvehettük és a felszabadult magyar nép végezheti el azt a munkát, amely hatalmas lépéssel viszi előre népi demokráciánkat, a virágzó mezőgazdaság és a parasztság jóléte megteremtése felé.

A hároméves terv kor keretében készülő munka beszédes példája a magyar ipari munkásság, parasztság és haladó értelmiség összefogásának. 

A csatorna építése nyolc és fél millió munkanapba kerül, így nagyban hozzájárul a munkanélküliség megszüntetéséhez. A hároméves terv folyamán elkészülő 22 kilométeres szakasz mintegy 45.000 hold öntözését teszi lehetővé, éppen azon a területen, ahol a parasztságnak a legnagyobb küzdelmet kellett vívnia a sivatagszerű homokkal és a szárazsággal. 

A csatorna összefüggővé teszi majd az ország 750 km hosszú víziút-rendszerét, megteremtve a Duna és Tisza magyarországi összeköttetését. Teljes megépítése után a közlekedésben évi 60 millió forint megtakarítás mutatkozik majd. A csatorna lehetővé teszi, hogy az Alföldet könnyen és olcsón elláthassák épület- és tüzelőanyaggal, és az Alföld terményeit olcsó vízi úton szállíthassák rendeltetési helyére. A csatorna gazdasági életünk egyik ütőere lesz, ezért az egész országnak meg kell mozdulnia, hogy a csatorna mihamarabb elkészüljön. Az önkéntes segítség valóban mind nagyobb méreteket öltött s ezért remélhető, hogy néhány év múlva a munka befejeződik. A csatorna a magyar demokrácia újabb diadala lesz és fényes bizonyítéka annak, hogy a magunk erejéből tudunk építeni."

 

 

A csatorna 1948-ban elkezdett útvonala, mely csak Dabasig épült meg

 

Harmati Lajos, az Országos Tervhivatal alelnöke, rámutatott arra, hogy a hároméves terv keretében nemcsak a romokat építjük újjá, hanem olyan feladatokat is elvégzünk, amelyek a jövőt szolgálják. A hároméves terv egyik legnagyobb sikere lesz a több mint száz év óta húzódó megépítése a Duna-Tisza-csatornának. A Duna-Tisza-csatorna szerves része az ország vízgazdálkodásának és évszázadokra kijelöli az utat a magyar vízgazdálkodás számára. A csatorna megépítése után mintegy 110.000 katasztrális hold öntözésé válik majd lehetővé. A csatorna a magyar mezőgazdaság és az egész nemzet követelményének fokozását szolgálja.

Hallósi Ferenc miniszteri osztályfőnök ismertette ezután a csatorna építésének tervét. A csatorna a soroksári Duna-ágból Dunaharaszti és Taksony között ágazik ki és Lajosmizse, Kecskemét érintésével Ókécskénél éri el e Tiszát. A vízlépcsőkön való átjutást hajózózsilipek oldják meg; a felfelé haladó ágban három, a Tisza felé hat zsilip. A csatorna olyan széles lesz, hogy két ezertonnás uszály kitérhet egymásnak.

 

 

A Gyónnál tervezett zsilip festményen, az 1940-es évek végéről

 

Gyón alatt szivattyútelep épül, a csatornát 34 híd íveli majd át, ezen kívül kilenc kikötőt építenek."

 

Megjegyzés:

 

Amint a térképvázlatból kiderül, a csatorna a szomszédos Ladánybenéről érkezett volna át a Lajosmizséhez tartozó Berénybene területére, majd Kerekegyháza szélén, a Nyíri-erdőn keresztül folytatódott volna tovább Kecskemét fölött. A tervek szerint a lajosmizsei vasútvonal Hetényegyháza és Méntelek között haladt volna át a vízi úton, és Berénybene földjén lett volna két közúti híd is, az egyik a hetényi határdűlőnél, a másik a kunbaracsi aszfaltútnál.

 

 

 (2015)