Sátoroscigány lakodalom Alsólajoson 1885-ben (lajosmizsei gyűjtés)

 

"A nagyapám Jászberénybül gyütt ide. És amikor ide kerültek itt még csak, ahogy bejövünk ide, az út mellett volt csak égy pásztorház, amibe benne lakott a pásztor számadó, meg vót a bojtároknak, a pásztoroknak égy szoba. És a számadónak égy kis istálló.
Asztán az öregapám beszéte az apámnak, az apám mög má énnekem, hogy itt erre még nem vót tanya, csak ami lé vót égve itten, a Csillik-kereszten belű, ami hollandoké vagy osztrákoké, nem is tudom. Mög a Koli-tó és az Alsólajosi iskola között, az út mellett, égy romos tanya, amit a Besenyi család épített magának, de nem laktak benne, üres tanya vót, csak Jászberénybű eegyüttek, oszt felépítették, hogy majd abba gyünnek, de nem oda mentek, hanem a tólak közepin vót ottan égy sziget, oda építettek égy nagy tanyát. És emebbe, amelyikbe nem laktak, cigányok vótak, mikó az öregapámék léjöttek.
De ilyen sátoroscigányok. És a cigányok nem mentek be a lakásba lakni, hanem csak a kocsin laktak az udvarba. A lovakat kötötték be a szobába, meg a konyhába.
Na asztán, az öregapámék léjöttek ide, fiatal párok, nem vót itten más szomszéd, csak a szomszéd tanyába a cigányok.
Oszt lakodalmat csináltak itten a cigányok, esküvőt, de hát nem vót hova menni, az öreganyámékhó átmentek, azokat meghívták ottan, a cigánylakodalomra.
Aztán hát mit csináljanak, elkérték az öreganyáméktú a tepsziket – még akkó olyan bádogtepszik vótak, nem mint mostan, hogy zománcos tepszik -, elkérték tüllük a tepsziket, a lakodalomra. Oszt csinátak a cigányok égy nagy tüzet, valahunnan loptak csikót, oszt asztat lévágták, oszt a csikó lónak a húsát darabóták össze, oszt bele a tepszibe. A parázsra rátették a tepszit, a másik tepszivel mög léborították, asztán utánna megin ráterítették a parazsat, asztán még tovább tüzeltek rajta. Így sütötték meg a cigányok az udvar közepin, a lakodalomra a csikót.

 

A kép illusztráció.

 

Asztán utánna kezdődött a szertartás. A cigányok közt vót égy öreg cigány, az vót a vajda. Asztán az tartotta az esküvőt. Nagy cigány lakodalom vót, nem tudom, hány kocsival vótak ottan.
Oszt az öreg cigány megkezdte az esketést. Az udvar közepin vót égy itatóvályu. Az volt az oltár (nevet). Asztán a fiatal cigány párt, odaátak az égyik oldalon a vályu mellé, a cigány lánynak mög a cigány legénynek a kezit égy fejre való kendővel összekötötte, az vót a házasságkötés.
Oszt akkó lévágott neki ott égy hosszú szöveget. Hogy aszongya, hogy tartsatok ki égymás mellett, mint jóba-rosszba, mög ennyi család, mög annyi család lögyön.
Utánna a micsodát, a kezibe vett két cserépbegrét, oszt a két cserépbegrét összecsapta (mutatja), oszt mind a kettő összetört.
- Gyerekeim, majd ha ezek a begrék összeforrnak, akkó vájjatok el égymástú!
Ez vót a szertartás! Nem vót ott sé pap, sé násznagy, sémmi sé. Asztán utánna valahunnan hoztak kecskeméti födekrű bort, mer itt még nem vótak szöllők, oszt ittak a cigányok, berugtak, asztán ették ott a csikóhúst, asztán össze-összevesztek, égybe kapaszkodtak, az öreg cigányvajda nem győzte űket széjjel szedni. Az öregapám:
- Á, haggyuk itt a fenébe űket, még a végin belénk is belénk kötnek. – Oszt így otthadták a  cigány lakodalmat…

Ez vót a cigány lakodalom Alsólajoson, olyan 1885-be!"

A fenti történet egy 2010-ben felgyűjtésre került, s ezzel megmentett, csupán szájhagyományban fennmaradt anekdota. Sok ilyen és ehhez hasonló van még repertoárunkban.
Ha valaki anyagilag támogatná pl. ezen történetek, gyűjtött anyagok könyvek formájában történő kiadását és ezzel végleges megmentését, elérhetőségünkön vagy a fb-oldalunkon jelezze.

Köszönjük!

 

Az oldalunkon szereplő gyűjtések, írások, képek, kutatási anyagok további felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.