A pusztavacsi templom építéséről
"A jelenlegi
vacsi rk. templomot, Szent Ágoston Püspök, mint boldogult emlékű Ágoston
herczeg, édes atyja védszentjének tiszteletére építtette Fülöp,
Szász-Coburg-Gothai Herczeg Ő királyi Fensége, az Úrnak 1884-ik esztendejében.
Ő Szentsége XIII. Leo Pápa és I. Ferencz József, Magyarország apostoli Királya
dicső uralkodása idejében. A váczi egyházmegyét pedig kormányozta Peitler Antal
József megyés püspök Ő Méltósága. A herczegi bécsi Központi Cancellária
igazgatója, Szelényi Gusztáv a gazdászati igazgató, és a templomi építés
vezetője Virágh Vincze, az építész pedig Mészáros János, kecskeméti lakos volt.
A templom a fenséges
Patrónus kérelmére felszentelve lett ugyancsak az 1884-ik évi november hó 9-én,
méltóságos és főtisztelendő Neszveda István fölszentelt philoméliai püspök,
váczi nagyprépost és püspöki Helynök által, a környékbeli papság
asszisztenciája mellett.
Megjelent e magasztos
ünnepélyen, hogy lássa bőkezűsége és a magasztos áldozat készsége e lélekemelő
gyümölcsét maga a fenséges Kegyúr Fülöp Herczeg, a vacsi római katolikus egyház
alapító- és fenntartója udvarával együtt. Továbbá Ő császári és Királyi Fensége
József főherczeg, kegyurunk sógora is emelte magas megjelenésével a nap
nevezetességét.
És Vacs e nagy
napjának maradandóbb emlékére a fenséges Kegyúr néhány darab bronzérmet
veretett. Sajnos azomban hogy a felszentelt templom részére, örök emlékül, egy
példány érem nem lett fenntartva.
A pusztavacsi templom a XIX. század végén.
A templom téglából
épült, a torony azomban csak gerenda- és deszkából van, bádoggal behúzva, minek
tarthatatlansága máris mutatkozik. Belső berendezésével együtt mintegy 15 ezer
forintba került.
Nagyon sajnos, hogy
az egyházi felügyeletnek semmi nyoma sincsen a vacsi templom és lelkészlak
építkezésénél, mert ily tetemes költséggel, a czélnak megfelelőbb templomot
lehetett volna építtetni; így pl. készen volt a templom, a sekrestyét és a
herczegi oratóriumot pedig utólag nem kis költséggel - mert a templom fő falát
is ki kellett bontani -, toldották hozzá, alig múlik év, hogy az elkövetett
mulasztás- és hibákat ne kellett volna pótolni.
A hívek számához is
kicsiny a templom, kivált a sátoros ünnepeken, amidőn a szomszéd pusztákból a
hívek ide tódulnak, alig képes egy harmadrészét befogadni.
Továbbá a templom helye sem volt helyesen megállapítva, a templomot lehetőleg
az uradalom központjára és nem a szélére kellett volna építtetni, ahová a
kántor-tanítói lak és az egyik iskola épülete lett volna idővel felállítandó,
mit most nélkülözni kénytelenek vagyunk.
Egyébiránt e
körülménynek a közeleső puszták lakói veszik hasznát, közelebb levén a vacsi,
mint a saját plébániai templomuk, isteni tiszteletre, de különösen szent
gyónáshoz Vacson járulnak, úgy hogy itt a húsvéti gyónók száma meghaladja a két
ezret."
Holmik János, Pusztavacs első lelkésze, 1885 után
